A zene segíthet a tanulásban?

A zene nagyban hozzájárul a gyermekek kognitív fejlődéséhez, amely már az anyaméhben elkezdődik. Születés előtt a baba (a terhesség huszadik hetében) már hallhat olyan hangokat, mint a szívverés, a légzés ritmus, az anya hangja, és ezekre az ingerekre mozgással reagál. Így elmondható, hogy a csecsemők „muzikálisnak születnek

„.A brazil újszülöttápoló, Rebeca Batista da Silva szerint a várandósság alatt rendszeresen zenét hallgató baba jobban eszik, többet alszik és kevesebbet sír, hiszen a zene révén pozitív érzelmi kötelékeket épített ki édesanyjával. Silva arra is felhívja a figyelmet, hogy az újszülött nagyon odafigyel a hangképzésre, különösen hetedik-nyolcadik hónapos kortól, koordinálja akaratlagos szájmozgásokkal, és módosítja és modulálja a hangokat, ahogy az anyja stimulálja erre.

Az emberi agy olyan szerv, amely a zene által fejlődik. A zene hozzájárul a baba beszédizmainak megerősödéséhez, miközben gügyög és kiadja az első hangokat. Ezek az első hangok szintén hozzájárulnak a motoros fejlődéshez. A zene leköti a babák figyelmét, és szorosabbra fűzi a kapcsolatokat szülők és gyerekek között, mivel az agyuk oxitocin hormont termel, amely a bizalom és a szeretet érzéséért felelős. Ennek hatására a zene ápolja a kapcsolatokat, fejleszti az empátiát és a szülői kötődést. Ahogy a baba nő, a zene felkészíti az összetettebb készségekre, például nyelvi fejlődésre. A zenei hangok segítik a gyermeket a hallási differenciálásban, érzékszervi kifejezésben, új szavak megtanulásában és a szókincs bővítésében.

A szülők kihasználhatják gyermekeik kíváncsiságát, és megismertethetnek velük különböző zenei ritmusokat, ezzel fokozva mozgásfejlődésüket, miközben együtt táncolnak és mozognak velük. Egy dal hallatán a hanghullámokat a hallórendszer felveszi, elektromos impulzusokká alakítja, és az agy értelmezi az érzelmek feldolgozási területén. Ezenkívül a zenehallgatás segít enyhíteni a stresszt és intenzív örömet okoz. Miközben kedvenc zenénkre énekelünk és táncolunk, az agy dopamint szabadít fel, a jutalmazási rendszerhez kapcsolódó neurotranszmittert.

A zene hatása a tanulásra

A kisgyermekkori zenei nevelés olyan előnyökkel jár, amelyek felnőttkorig hatnak. Ennek oka az, hogy a zenei tevékenységek erősítik az agy hangértelmezési képességét, és fejlesztik a hallási diszkriminációt, amely készségek nagyban megkönnyítik új nyelvek tanulását. A memória és a koncentráció zenei tevékenységek során is működik, így javítva az agy képességét új információk megtartására, még idős korban is. A zenének számos kognitív hatása van a tanulásban:

Emlékezet

A zenei élmények érzelmeket váltanak ki, fókuszáltabb tanulási állapotot teremtenek, rímeket és ritmusokat használnak, ami elősegíti a jobb felidézést és új emlékek kialakulását. Mivel a zene szorosan kapcsolódik az agy érzelmi rendszeréhez, jobban megragadja a tanuló figyelmét és koncentrációját, ezért a tanuló gyorsabban képes megőrizni és megjegyezni az információkat, ezáltal javítja a tanulást.

Figyelem

Az odafigyelés elengedhetetlen az oktatás sikeréhez, figyelmünket csak akkor tudjuk fenntartani, ha a tevékenység felkelti érdeklődésünket. A zenei tevékenységekben való részvétel pozitív hatással van a tanulásra. A zene ritmikus, dallamos, dinamikus és ismétlődő mintákat mutat be, jobb érzékszervi érzékelést és nagyobb fókuszt és koncentrációt biztosít az tanuláshoz. A zenei órákon részt vevő gyermekek szelektív és tartós figyelem képessége sokkal jobb, mint akik nem vesznek részt benne.

Nyelv

A kommunikációs rendszer már a gyermek születése előtt fejlődik. Ez a folyamat nem korlátozódik az olvasásra és az írásra, hanem olyan nem verbális elemeket is magában foglal, mint a mozdulatok, a zene, a hangjelzések és – születés után – a képek és gesztusok. A zene nagyon fontos szerepet játszik a nyelv és a nyelvtan fejlődésében. Ennek az az oka, hogy a zene, mivel ritmikus, segíti a gyermeket a fonológiai tudatosság kialakulásában, amelyek előrejelzői az olvasás és írás megtanulásának. Emellett a ritmusalapú tevékenységek a számtani készségekben is segíthetik a gyermeket, például számolásban.

Vizuális-térbeli észlelés

Az agy vizuális-térbeli funkciói segítenek felismerni és azonosítani a környezetből származó különböző ingereket. A gyakorlatban ezek a funkciók teszik lehetővé az arcfelismerést, az útvonalak vagy címek, különböző objektumok azonosítását, és befolyásolják a mélység észlelését. A zeneórákon részt vevő gyerekek nagyon kifinomult vizuális-térbeli képességet fejlesztenek ki. Ez a zenei olvasás gyakorlatának köszönhető (a hangjegyek elhelyezésének módja a kottán).

Végrehajtó funkciók

Az agy végrehajtó funkciói a munkamemóriáért, a kognitív rugalmasságért és a gátló kontrollért felelős mentális képességek. A gyakorlatban ezek a készségek segítenek megőrizni az információkat, figyelni, gátolni a zavaró tényezőket, kontrollálni az érzelmeket, megtervezni és megszervezni a feladatokat.

Láthatjuk, hogy a zenei tevékenység különböző kognitív funkciókat foglal magában és fejleszt, rendkívül összetett neurális hálózatot képezve (mivel ezek az agy különböző részeivel dolgoznak). A sok előnnyel miatt a zenét az oktatásba be kellene építeni. A zenei intelligencia stimulálása jelentősen befolyásolhatja az olvasás, írás és érvelés tanulási folyamatát.

Hogyan fejleszthető a zenei intelligencia gyermekeknél?

Figyelem és memória nélkül nincs tanulás. A zenei élmény fejleszti az intelligenciát, a figyelmet és megkönnyíti az új ismeretek memorizálását. De honnan származik az „intelligencia” kifejezés, és hogyan kapcsolódik a zenéhez?

A „zenei intelligencia” kifejezés Howard Gardner pszichológus, a Harvard Egyetem kutatói munkájának eredménye. A „Többszörös intelligencia elmélete” című műben hangsúlyozza, hogy többféle intelligencia létezik: nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kinesztetikus, zenei, interperszonális és intraperszonális intelligencia. Gardner az intelligenciát úgy határozza meg, mint a probléma kreatív megoldásának képességét környezet-specifikus helyzetekben. A zenei intelligencia esetében a személy képes dalokat komponálni/értelmezni, és különböző ritmusokat, hangszíneket és dallamokat azonosítani.

Az erős zenei intelligenciával rendelkező gyerekek szeretnek énekelni és zenén keresztül kifejezni magukat. Egyes esetekben első hallásra is el tudnak játszani egy dallamot hangszeren. Tény, hogy vannak tehetséges gyerekek, akik könnyebben játszanak hangszeren; a zenei intelligenciát azonban, mivel készségről van szó, bárki fejlesztheti. A stimuláció, az érdeklődés és a gyakorlás döntőek a zenélő gyermekek fejlődésében. Az alábbiakban példákat mutatunk be a gyermekek zenei intelligenciájának serkentésére:

• Játssz dalokat a gyermek életkorának megfelelően.
• Nézzetek zenés filmeket.
• Vegyen részt zenei játékokban.
• Hozzatok létre hangokat a hanggal, a testeddel vagy különböző anyagokkal.
• Mutass különböző hangszereket a gyermeknek.
• Bátorítsd a gyermeket hangszeren játszani.
• Menjetek zenés színházi előadásokra.
• Énekeljen kórusban.
• Sétáljatok a szabadban és hallgassátok a természet hangjait.
• Írjatok dalt vagy mondókát.

A zene az emberi fejlődés része, hiszen egész életünkön át elkísér bennünket. Biológiailag a zene fejleszti az érzékszerveket, és segíti az olvasás, az írás és a logikai-matematikai gondolkodás folyamatait is. A hangszeren való játék megtanulása megkönnyítheti a tanulást, mert edzi a figyelmet és formálja a memóriát. Egy másik tipp, hogy a zenét pedagógiai eszközként használhatjuk képletek, dátumok és más adatok memorizálására. Amellett, hogy szórakoztató, nagyon hatékony is lehet. Így a zene oktatásba való bevonása életkortól függetlenül jelentősen befolyásolja a tanulást.

Forrás: crosswalk.com