A 9 legnagyobb egészségügyi mítosz cáfolata

Mindannyian hallottuk már ezeket a bölcsességeket, kezdve a meleg vízzel való kézmosástól egészen a nyilvános WC-ülőkén való ülésig. De kiderül, hogy mind hamis!

1. tévhit: A meleg vízben való kézmosás elpusztítja a baktériumokat

Amiért hamis: Mindannyian tanultuk, hogy a meleg vízben való kézmosás a legjobb a kórokozók ellen, erre tanítottuk gyerekeinket is, de a mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy ez nem teljesen igaz. „Bár igaz, hogy a hő elpusztítja a baktériumokat, a víznek ehhez 100 C fokúnak kell lennie” – mondja Donnica Moore. Az emberek általában 40-42 fokos vízben mosnak kezet. „Egy tanulmány vizsgálta, hogy az 5 fok körüli hideg víz csökkenti-e a baktériumok számát, és a válasz igen volt” – mondja Dr. Moore. „Ha alaposan dörzsöljük kezeinket, és tiszta törülközőt használunk, a víz hőmérséklete nem számít.” A CDC és a Mayo Clinic szerint a kézmosásra fordított idő fontosabb: 20 másodpercnyi súrolást javasol.

Még egy dolog, amit meg kell jegyezni: „A Vanderbilt Egyetem tanulmánya szerint az amerikaiak évente 8 milliárd alkalommal mosnak kezet meleg vízben, ami ugyanannyi széndioxidot- termel, mint 1,25 millió autó” – mondja Dr. Moore. „A lényeg, hogy hideg vízben moss kezet, így is spórolj az energiával.”

2. tévhit: A fej hátradöntése csillapítja az orrvérzést

Amiért hamis: „Helyesnek tűnhet, hogy ha hátradöntöd fejedet, akkor eláll az orrvérzés, de igazából egyenesen kell ülni, kissé előre döntött fejjel” – mondja Bill Sukala, a klinikai gyakorlatok fiziológusa, Ph.D. Az Amerikai Családorvosi Akadémia irányelvei alátámasztják Sukala tanácsait. „Ha előre döntöd fejedet, az megakadályozza, hogy a vér a torokba folyjon, ami fulladást okozhat vagy hogy gyomrodba kerülve gyomorpanaszokat okozva.

Az orrnyereg összecsípése helyett Dr. Sukala azt javasolja, hogy kicsit lejjebb a lágy szöveteket. csípd össze. „A jég használata elősegíti az erek összehúzódását, és enyhe nyomás mellett segít a vérzés csökkentésében.” Ha a vérzés 20 percnél tovább tart, orvoshoz kell fordulni.

3. tévhit: A szénhidrátok hizlalnak

Amiért hamis: „Az igazság az, hogy a teljes kalóriabevitel határozza meg a hízást, nem pedig a zsír és szénhidrát aránya” – mondja Pamela Peeke táplálkozási és fitneszszakértő, a The Hunger Fix szerzője. „Ez a mítosz az Atkins-diéta korszak „a zsírtól meghízol” irányzata és a „szénhidráttól hízol” irányzat közt kilengő inga miatt jött létre.”Kutatások kimutatták, hogy az emberek azért híznak, mert túl sok kalóriát fogyasztanak, és nem mozognak eleget, mondja Dr. Peeke. Azt is megjegyzi, hogy több kalória van egy gramm zsírban, mint egy gramm szénhidrátban. „Egy szénhidrát négy kalóriát jelent grammonként, míg a zsír kilencet” – mondja.

Lefordítva: A szénhidrát nem rossz. Csak figyelned kell minden elfogyasztott étel minőségére és mennyiségére. És ne feledd, az adag mérete is számít!

4. tévhit: A vér kék színű és levegővel érintkezve válik vörössé

Amiért hamis: Sajnálom, nem létezik kék vér. „Habár az emberek azt hiszik ereiket nézve, hogy a vér kék, ez optikai csalódás” – mondja Dr. Moore. „Hasonlít a kék-fekete ruha kontra fehér-arany ruha fotóhoz, amely nemrégiben terjedt el az interneten. A vér kéknek tűnik, mert a bőr elnyeli a fényt.” Ami a vér kék színét illeti, amíg érintkezésbe nem kerül a levegővel, gondolj a vérvételre, mondja Dr. Moore. „Az asszisztens vákuumzáras fecskendőt használ, amiben nincs levegő, és a vér mégsem kék, hanem sötétvörös színű.” Rejtély megoldva.

5. tévhit: A nyelv egyes területei különböző ízt érzékelnek

Amiért hamis: „Az igazság az, hogy az ízérzékelés a nyelv minden részéről származik” – mondja Dr. Peeke. „Ennek a mítosznak Edwin Boringt harvardi pszichológus egy tanulmánya a forrása, amelyben egy 1901-es német tanulmányt értelmezett, mely szerint a nyelv különböző része egy-egy alapízt érzékel. Ez alapján készült egy „nyelvtérkép”, amelyen a nyelv részei bizonyos ízekkel függnek össze.” Mindezt kutatások cáfolták. Egy 2006-os tanulmányban – írja a The New York Times – egy tudóscsoport arról számolt be, hogy „az alapvető ízek receptorai külön sejtekben találhatók, amelyek nem lokalizáltak, hanem az egész nyelven megtalálhatók”. Ez mit jelent? Az ízeket mindenhol érezzük, nem csak a nyelv adott helyén.

6. tévhit: A WC-ülőkétől fertőzést kaphatsz

Amiért hamis: „Egy régi tévhit szerint az emberek nemi úton terjedő betegségeket és más fertőzést kapnak a WC-ülőkéktől” – mondja Dr. Moore. „De ennek egyetlen módja az, ha a WC-ülőkén ülve szexelsz valakivel, aki STD-ben szenved.” Az igazság az, hogy a legtöbb betegséget okozó kórokozó csak nagyon rövid ideig él meg a WC-ülőkén. – Rendkívül, valószínűtlen, hogy így betegedjünk meg . Nagyobb probléma, hogy az emberek mindössze 67 százaléka mos kezet vécéhasználat után.

Lényegében „nagyobb a kockázata annak, hogy attól betegszel meg, hogy nem mostál kezet, mint hogy valaki más fertőzzön meg ” – mondja. Dr. Moore tanácsa: Töröld le az ülőkét, majd ülj le. Vagy ne ülj le, ez a te döntésed.

7. tévhit: A nyújtás megelőzi a sérüléseket

Amiért hamis: „Évek óta edzők és sportolók meggyőződése, hogy a nyújtás megelőzi a sérüléseket” – mondja Dr. Sukala. „Azonban nincs különbség a sérülések arányában azok között, akik nyújtanak és akik nem.”

Ez azt jelenti, hogy nem kellene nyújtani? „A tudományban az a zavaró, hogy egy megválaszolt kérdés számos új kérdést felvet: Milyen típusú nyújtás? Segít a sérülésen? Mennyi ideig tartanak a nyújtások?” mondja Dr. Sukala. „Bizonyos nyújtás nincs hatással bizonyos sérülésekre, de nagyon jól segíthet egy másikon.” A lényeg: A nyújtás valószínűleg nem fog ártani, ezért ha szereted, és jól érzed magad, tedd.

8. tévhit: A zsír izommá alakulhat

Amiért hamis: „Mindannyian láttunk már nyugdíjas sportolókat, akiknek tönkrement a teste. Bár úgy tűnhet, hogy “korábbi izmaik zsírrá alakultak át, ez nem igaz” – mondja Dr. Sukala. Az sem igaz, hogy a zsír izommá alakul, ha sportolsz. „A zsír és az izom két különböző szövet, és az egyik nem alakul át a másikká” – mondja. A következő történik: Amikor elkezdesz egészségesen étkezni és edzeni, a zsírt fokozatosan elégeted és elkezdődik az izomépítés. Ez két teljesen külön folyamat.

9. tévhit: A késői étkezés hízást okozhat

Amiért hamis: „Adelle Davis, a 60-as és 70-es évek népszerű táplálkozási szakértőjétől indult ki, amikor azt mondta: Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint egy koldus” – mondja Dr. Peeke. „A késői étkezés okozta súlygyarapodás azonban összetett probléma, amely nem egyértelműen hamis vagy igaz.” Egerekkel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a vacsorázók kétszer annyit híztak, mint azok, akik ugyanannyi kalóriát fogyasztottak napközben. Más tanulmányok nem észleltek különbséget a súlyváltozások között, függetlenül a napszaktól.

„A tudomány és a valóság itt ellentmond egymásnak. Bár egyes tudományok szerint nincs különbség, a valóságban sok olyan tényező van, amely a késő esti étkezést problémássá teszi” – mondja Dr. Peeke. „A bökkenő az, hogy amikor később eszünk, gyakran hajlamosak vagyunk ésszerűtlenül enni, mivel fáradtak vagyunk és nem figyelünk.” A késői étkezés csökkentheti a reggeli étvágyat, így nincs kedved reggelizni. „Ez megzavarja az éhséghormon és a az étvágyhormon szabályozását” – mondja. „Ha nem működnek optimálisan, hajlomosak vagyunk a túlevésre.”

Végül a tudomány kimutatta, hogy akik hajnali pacsirták, vagyis kora reggel kelnek, sokkal könnyebben tudják kontrollálni súlyukat, mint a baglyok, akik egész éjjel fent vannak, és hajlamosabbak a hűtőből  falatozgatni. Tanulság: Bár a tudomány máshogy vélekedik, jó ötlet korán enni, és kihagyni a késő esti harapnivalókat.

Forrás: beliefnet.com