Hogyan hat a születési sorrend személyiségedre?

A viselkedés nemcsak genetika. A személyiség ingatag dolog.

Tényezők sokasága befolyásolja születés előtt és után is, hogy azzá váljunk, akik vagyunk. Ezeknek a tényezőknek a tanulmányozása a pszichológia egyik legfontosabb területe, és méginkább a fogyasztók világában – ki nem töltött még ki online személyiségtesztet, vagy kattintott kíváncsian arra, hogy „Milyen színű az aurád” online kvízre?

Tény, hogy vágyunk arra, hogy megértsük önmagunkat. Ennek jó oka van – annak jobb megértése, hogy a személyiség formáló erők megismerése hogyan segíthet, hogy kiválasszuk önfejlesztésünk eszközét, sőt, hogyan neveljük gyermekeinket.

Szoktunk beszélni a genetika, a társadalmi osztály, a földrajz és a nevelési stílus szerepéről, amikor a személyiségről van szó, de van egy másik hatalmas tényező, amelyet túl gyakran vagy természetesnek vesznek, vagy egyáltalán nem beszélnek róla: a születési sorrend.

Szánj egy percet arra, hogy számba vedd helyedet saját családodon belül. Elsőszülött vagy? Vagy középső gyerek? Talán te vagy a legfiatalabb, vagy talán egyke. A családod hierarchiájába való besorolás óriási hatással van személyiséged fejlődésére.

Vessünk egy pillantást ennek működésére.

A Georgiai Egyetem pszichológusa, Alan E. Stewart, egy 2012-es munkájában különbséget tesz az úgynevezett „tényleges” születési sorrend és a „pszichológiai” születési sorrend között. A tényleges születési sorrend, ahogy sejted is, a tényleges, számszerű elhelyezkedésed családon belül. A pszichológiai születési sorrend az általad észlelt helyzet a családban.

A tényleges és pszichológiai születési sorrend számos okból eltérhet, például a testvérek nagy korkülönbsége, fogyatékkal élő testvér vagy vegyes család miatt. Fontos, hogy ne feledd: nem kell beleragadnod a születési sorrended szerepébe.

Vizsgáljuk meg azokat az általános jellemzőket, amelyek a születési sorrendből származnak.

Elsőszülöttek

Az elsőszülött gyermek – vagy aki a legidősebb „szerepét” tölti be a családban –, amint azt te is tudod, a legvalószínűbb, hogy vezetői készségeket mutat, valamint szabály- és teljesítményorientált.

Az első gyermek szülei teljes figyelmének kiváltságában részesül – mert nem fáradtak bele a testvérek szükségleteinek ellátásába. Ez segít az elsőszülöttnek abban, hogy jobb önbizalommal és biztonságérzettel induljon.

Az „úttörő” gyermek helyzete azonban nem mindig rózsás. A szülők gyakran minden elvárásukat – és hibáztatást – rá helyezik. Bár lehet, hogy ő kap meg minden figyelmet, előfordulhat, hogy minden lépésnél kritika éri, amivel olyan személyiséget alakíthatunk ki, amelyik egyenlőségjelet tesz a szerelem és a siker közé.

Ennek ismerete segíthet a szülőknek, hogy tudatában legyenek azoknak a reményeknek és álmoknak, amelyeket első gyermekükre terhelnek, és segíthet az elsőszülöttnek lerázni a rá nehezedő súlyt. Az elsőszülött gyermek fejlődésének kulcsfontosságú készsége, hogy megtanuljon ellazulni és úgy fogadni az életet, ahogy jön.

Középső gyerekek

A középső gyerekek szülei gyakran már, nyugodtabbak, lazábbak. Megvan az az előnyük is, hogy van egy idősebb testvérük, akitől tanulhatnak – sikereikből és hibáikból egyaránt. Ez olyan gyermeket eredményezhet, aki gyorsan fejlődik, mind tanulmányilag, mind szociálisan.

Előfordulhat azonban, hogy féltékenyek kiválóan teljesítő idősebb testvérükre, aki úgy tűnik, hogy a család minden figyelmét elszívja – mert ő biciklizik, játszik egy színdarabban, nyer díjat elsőként, és így tovább.

A középső gyermek láthatatlanok lehetnek a családban, mivel az idősebb testvért dicsérik, a kisebbik testvért pedig pátyolgatják – gyakrabban találják magukat egyedül.

Ha középső gyerek voltál vagy vagy, ne feledd, hogy értékes, csodálatos és egyedi vagy. Nem kell arra törekedned, hogy más legyél. Csak légy önmagad!

A középső gyerekek szülei ne feledjék, hogy ennek a gyereknek éppolyan odafigyelésre van szüksége, mint a többieknek. Dicsérjétek és szeressétek őket – ezt nagyon könnyű szem elől téveszteni egy nagy család mozgalmas hétköznapjaiban.

A legkisebb

Végül a legkisebb gyermeket – a család babáját – úgy kényeztetik, ápolják és gondozzák, mint senki mást, és ezáltal olyan szociális készségeket fejleszthet ki, amellyel mindenkit rávesz arra, hogy azt csinálják, amit akar. Így rendkívül bájosak és társaságkedvelőek lehetnek.

Ezekre a gyerekekre kevesebb felelősség nehezedik, mivel nincs fiatalabb testvérük, akit segíteni tudnának. Szüleik már nem aggódnak a gyereknevelés miatt.

A dolgok azonban nem rózsásak ezeknél a gyerekeknél sem. Talán nehezebb kiemelkedniük, mint testvéreiknek, ezért hajlamosabbak lehetnek lázadni, ami bajba keveri őket. Karizmatikus attitűdjük hajlamos teheti őket manipulációra is.

Az utolsószülöttek ne feledjék, hogy az élet munkával és felelősséggel jár. A szülők pedig adjanak nekik is feladatokat – meg tudnak csinálni olyan egyszerű dolgokat, mint megteríteni az asztalt vagy segíteni összehajtogatni a ruhákat.

Nincs sors, csak amit mi alakítunk

A születési sorrendtől függetlenül átgondolhatod saját személyiségedet,, ha újragondolod a családodban betöltött szerepedet. Ha meg vagy győződve arról, hogy a családodban elfoglalt helyed megköveteli, hogy vezető legyél, akkor vezetői tulajdonságokat veszel fel. Ha úgy érzed, hogy te vagy az a ragasztó, amely összetartja a családot, akkor felveszed a közvetítő vonásait.

Szülők, tanítsátok meg gyermekeiteket, hogy a születésük által elrendelt szerepük határain túl gondolkodjanak – ne hagyjátok, hogy ez határozza meg, kik is ők. Ösztönözzétek őket saját identitásuk elfogadására, egymás tanítására és a születési sorrend sztereotípiáinak elkerülésére. Ily módon jobban felkészíthetitek gyermekeiteket arra, hogy tudatosabban fejlesszék személyiségüket.

És ha felnőttként a születési sorrend negatív vonásaival találod magad szemben? Változtasd meg. Fogadd el azt, aki vagy, ne azt, amibe születtél. Ne engedd, hogy véletlenszerű erők irányítsanak.

A személyiségedet leginkább saját döntéseid alakítják. Tehát gyakorold szabad akaratodat, legyél tudatos, válj azzá, aki lenni szeretnél.

Forrás: beliefnet.com