4 módszer, hogy jobb apa legyél

4 módszer, hogy jobb apa legyél

Mindenkinek van apja, de nem mindenkinek van apukája. Ez némileg szemantikai preferencia lehet, de szerintem van különbség a kettő között. Szerintem biológiailag lehetsz gyereked „apja”, de apuka csak kapcsolatilag lehetsz. Ez szándékos idő, erőfeszítés, szeretet, vonzalom és kapcsolatépítés.

Két kedvenc szavam az angol nyelvben a „dad” és a „daddy”, mert a gyerekeim úgy döntöttek, hogy szeretettel mondják nekem. Íme négy mód, hogy jobb apa legyél:

Bocsáss meg saját apádnak

A legtöbb embernek van „apa-sérülése”, különösen férfiaknak. Egyes sebeink apáinktól származnak, mert dühösek, apatikusak, távolságtartóak vagy ellenségesek voltak velünk. Kívántuk szeretetüket, figyelmüket, jelenlétüket vagy egyszerűen csak annak elismerését, hogy észrevesznek minket és törődnek velünk. Sokunk soha nem kapta meg, így a seb nem gyógyult be, és árt annak, ahogyan saját gyerekeinket neveljük, amíg egy nap a miénkhez hasonló sebet okozunk nekik. Pedig mindent megtettünk, hogy elkerüljük.

Talán a legjobb, amit apaként tehetsz, ha megbocsátasz apádnak. Lehet, hogy saját apád nem érdemel megbocsátást, de mindenképpen meg kell bocsátanod. Ha megbocsátasz apádnak és jobb kapcsolatot alakítasz ki vele, az begyógyítja a sebet, és jobb apukává tesz téged.

Élvezd, hogy gyerekek, de neveld őket felnőttnek

A gyermekkor szórakoztató, fárasztó, frusztráló, kifizetődő és emlékezetes. Aranyos, bújós, taknyos zabagépek, akik állandó odafigyelést és szeretetet igényelnek. Ne maradj le erről a korszakról! A mondásnál, hogy „olyan gyorsan nőnek fel”, okkal nyilvánvaló, kúsznak, sétálnak, aztán irány az egyetem. Élvezd velük együtt gyermekkorukat, készíts videókat és képeket, hogy megörökítsd a pillanatot, és legyél jelen.

De már gyerekkorban is vezesd  őket a felnőttkorba apránként. Apukák, mi nem azért segítünk a gyerekek nevelésében, mert gyerekek, hanem hogy felnőtteket neveljünk! Ez alapvető különbség abban, ahogyan a gyerekeinkkel való kapcsolatunkról gondolkodunk. Ez azt jelenti, hogy megengedhetjük magunknak, hogy gyerekesek legyünk, amikor velük játszunk. Birkózunk, vicces hangokat adunk, későig fennmaradnunk, kirándulunk és ételharcokat vívunk (kint!). Az ilyen lehetőségek felbecsülhetetlenek. A játék és a szórakozás kulcsfontosságú fejlődésükben, és segítenek megerősíteni a kedves emlékeket.

Útközben leckéket is tarthatunk nekik többek között a fegyelemről, a csapatmunkáról és a felelősségvállalásról. Annak ellenére, hogy gyermekeink lehetnek vadócok, és csak játszani akarnak, eközben is megtaníthatunk nekik valamit a felnőtté válásról. Tehát tedd mindkettőt!

Szeretettel fegyelmezz

A fegyelem néha negatív konnotációt kap, de fontos gyermekeink fejlődéséhez. Fegyelem szükséges ahhoz, hogy elsajátítsuk egy készséget, nemet mondjunk valami rosszra vagy korrigáljuk, ha valamit rosszul csináltunk. Gyermekeinknek is fegyelemre van szükségük, különösen az apukáiktól.

Bár pillanatnyilag minden fegyelem inkább fájdalmasnak, mint kellemesnek tűnik, de később meghozza az eredményét.

Itt két kritikus felismerés van.

Szeretnünk kell az igazságot, és fegyelmezettnek kell lennünk az életünkben, hogy tudjuk, mi a rossz nekünk, hogy ne adjuk át ezeket a dolgokat a gyerekeinknek.

A második az, hogy a fegyelem meghozza gyümölcsét. Ha arra gondolsz, hogy gyermekeidet hosszú távon fegyelmezed, nem pedig rövid távon, akkor rá fogsz jönni, hogy az ő érdekükben teszed. Jobban ismered gyerekeidet, mint bárki más; tudod mi működik velük és mi nem. A lényeg az, hogy a jelenben szeretettel fegyelmezed őket, hogy a jövőben jobbá váljanak.

Legyen bátorságod elmondani nekik az igazat

Apukákként gyakran élünk át „kemény beszélgetéseket” és pillanatokat. Természetesen az anyukák is ezt teszik, de tapasztalatból mondom, hogy többször hallottam feleségemtől a „menj, beszélj a fiaddal…” kifejezést. Lehet, hogy az „apa” hang miatt vagy mert egyszerűen másfajta befolyással bírunk, mint az anyukák.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy mindkét szülő igazat mondjon gyerekeinek. Nem arra gondolok, hogy minden kérdésre válaszoljunk, amikor felteszik, mert bizonyos érettségi szintre van szükségük egyes információk kezeléséhez.

Mai kultúránkban szinte minden rugalmas: az igazság, érzelmek, elkötelezettség és normák, hogy csak néhányat említsünk.

Nyilvánvalóan sokféleképpen lehet jobb apának lenni, de úgy gondolom, hogy ez a négy alapja lehet, hogy életre szóló kapcsolatot ápoljunk gyerekeinkkel. Mind a négy bizonyos értelemben kultúraellenes, és ez szándékos. Gyermekeink sok időt töltenek a világban, minden nap mindenféle hatás éri őket, mivel távol vannak tőlünk. Apaként (és szülőként) folyamatosan küzdünk azért, hogy azt adjuk nekik, ami jó.

Forrás: crosswalk.com