A szédülés 6 lehetséges oka

A szédülésnek hat gyakori oka van, amik segíthetnek a diagnózis felállításában.

Szinte mindannyian szédülünk néha és az orvoslátogatások egyik leggyakoribb oka, gyomor- és hasi fájdalommal, ízületi fájdalmakkal és légzési nehézségekkel együtt.

„Nem minden szédülés egyforma” – mondja Ronald Winchel, M.D., a Columbia Egyetem Orvosi Központjának pszichiátriai adjunktusa. Mivel nagyon sok oka van – köztük a belsőfül zavara, gyógyszermellékhatások, utazási betegség, szorongás vagy egy mögöttes egészségi probléma –, nem ritka, hogy sok ember orvostól orvosig jár, és vizsgálatok során esik át anélkül, hogy diagnózist kapna.

 „Amikor orvoshoz fordulunk, pontosan le kell írnunk, mit érezünk” – mondja Dr. Winchel. „El kell magyaráznunk, mitől lesz jobb vagy rosszabb, változtat-e rajta az ülés- vagy állásmód és mennyi ideig tart.”

A szédülésnek azonban hat gyakori oka van, amik segíthetnek a diagnózis felállításában:

Belsőfül problémák

A belsőfülnek, a test egyensúlyi központjának számos olyan rendellenessége van, amely problémákat okozhat. A leggyakoribb a jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés vagy BPPV, amikor a kalcium-karbonát kristályok kimozdulnak a belsőfülben lévő helyükről és a hallójáratokba vándorolnak. Ez rövid, intenzív szédülésérzést (vertigo) okoz, mintha forognál vagy mozognál. Ezeket az epizódokat a fejmozgás gyors változása váltja ki, például felfelé vagy lefelé nézés, a váll fölötti átnézés vagy amikor megfordulsz az ágyban.

Ha a probléma nem oldódik meg magától, a BPPV standard kezelése a jól ismert Epley Maneuver, egy nem invazív kezelés, melynek során egy orvos vagy képzett partner segít megfelelő módon dönteni fejedet, hogy a részecskék visszakerüljenek a helyükre. A szédülés megállításának másik módja a „Félszaltó manőver”, egy olyan mozdulatsor, amelyet bárki elvégezhet, és Carol Foster, M.D., az Aurorai Egyetem Colorado Kórházának egyensúlylaboratóriumának igazgatója dolgozta ki. Dr. Foster maga is szédülésben szenved. A félszaltó manőverre vonatkozó utasítások a cikk végén találhatók.

Migrén

A szédülés egyeseknél migrénnel társul. A migrénben szenvedők körülbelül 25 százaléka szédül a rohamok során, de hirtelen szédülés fejfájással vagy anélkül is előfordulhat. Mivel a nők háromszor gyakrabban szenvednek migréntől, mint a férfiak, a migrén az egyik fő oka annak, hogy a nők szédülés miatt keresik fel az orvost. Mondd el neurológusodnak, ha más migrénes tünetettel együtt szédülést is tapasztalsz.

Cukorbetegség

A szédülés gyakori panasz a cukorbetegek körében. Okozhatja a túl magas vagy túl alacsony vércukorszint. Ha cukorbeteg vagy, és inzulint vagy más gyógyszereket szedsz, időnként alacsony lehet a vércukorszinted. Hogy ezt elkerüld, fontos, hogy ne hagyj ki étkezéseket, szedd előírás szerint a gyógyszereket, és legyen nálad olyan harapnivaló, amiben van némi cukor.

Alacsony vérnyomás

Szédültél már meg hosszú állás után? Vagy mikor fekvésből felálltál? Az ilyen szédülést alacsony vérnyomás okozhatja, mivel szíved nem képes elegendő vért pumpálni az agyba. Mivel a vérnyomás személyenként változik, ezt bizonyos gyógyszerek (például béta-blokkolók vagy vízhajtók), kiszáradás, vérszegénység, alkoholfogyasztás vagy egyéb okok válthatják ki. Ha visszatérő szédülésed van, keresd fel kezelőorvosod, hogy ellenőrizze vérnyomásodat.

Szorongás

A szédülés a szorongás egyik tünete. Ijesztő és zavaró lehet, különösen, ha pánikrohamod van. Amikor stressz ér és szorongsz, tested adrenalint szabadít fel, az növeli a pulzusszámot., amitől szédülhetsz. A legjobb, ha lassabban lélegzel, becsukod a szemed, vizet iszol, és próbálj egy pontot nézni, amíg a forgó érzés megszűnik. Ha azonban hosszan tartó szorongástól szenvedsz, kérj segítséget orvosodtól.

Ménière-kór

A betegséget Prosper Ménière francia orvosról nevezték el, aki először 1861-ben írta le, és úgy tűnik, hogy a betegség a belsőfülben felhalmozódó folyadék következménye; ami szédüléshez vezethet. A betegség egyik legszörnyűbb aspektusa a szédülési rohamok kiszámíthatatlansága. Általában rövid, hirtelen roham lép fel, amelyet hányás és az egyik fül halláskárosodása kísér. Ez hamarosan elmúlik és a hallás javulhat. De a szédülés általában visszatér, akár hónapokkal vagy évekkel később.

A szédülés enyhítésére, különösen a BPPV esetében, itt található a félszaltó manőver:

Először térdelj le a földre (vagy egy nagy ágy közepére), és tedd a kezed a földre a térdednél az egyensúly miatt, és döntsd meg a fejed úgy, hogy a mennyezet felé nézzen. Bár ebben a helyzetben szédülni fogsz, csak várj, amíg az érzés alábbhagy. Ezután hajolj előre, fejed tetejét helyezd a padlóra a térded elé, álladat húzd be, mintha bukfencezni készülnél. Ismét szédülni fogsz, de várj néhány másodpercet, amíg az érzés véget ér. Amíg a szédülés megszűnésére vársz, fordítsd el a fejed úgy, hogy a könyöködet nézd, a jobb könyököd, ha a szédülés jobb füleden fekve rosszabb, a bal könyököd, ha bal füleden fekve rosszabb.

Ekkor még mindig ugyanabban a helyzetben térdelve emeld fel a fejed úgy, hogy egyenes vonalban legyen a hátaddal, miközben a padlót nézed. Tartsd ezt a pozíciót, amíg a szédülés el nem múlik. Ezután ülj egyenesen. Érezned kell, hogy a szoba nem forog. Ha még mindig szédülsz, hajtsd végre a gyakorlatot még egyszer.

Forrás: beliefnet.com