A „megtört szív-szindróma” egyre terjed a nők körében – és sokkal súlyosabb, mint amilyennek hangzik

Íme, amit tudnod kell a pandémia következtében felerősödő stressz okozta szívrohamokról.

Ez a világjárvány harmadik éve, így valószínűleg már tudod, hogy a Covid-19 a kezdeti fertőzésen túlmenően mindenféle komoly problémát okozhat, veszélyes szervgyulladástól kezdve a hosszan tartó Covid-ig. És amint azt mindannyian felismertük, sőt valószínűleg mostanra meg is tapasztaltuk, a globális világjárványban való puszta létezés stresszének hosszú távú hatásai lehetnek. Sok nő számára ez a stressz életveszélyes lehet.

A Los Angeles-i Cedars-Sinai kutatói, a Johns Hopkins és a Cleveland Klinika úgy találták, hogy a világjárvány idején megnőtt a „megtört szív szindróma” – egy érzelmi stressz okozta súlyos szívbetegség. Az adatok gyűjtése még folyamatban van, de a Cleveland Klinika egyik tanulmánya szerint a járvány alatt aránya a kevesebb mint 2%-ról majdnem 8%-ra nőtt. Az állapot különösen gyakori nők körében, mind általában, mind a járvány idején, ezért fontos megismerni a kockázati tényezőket.

Íme, amit tudnod kell a „megtört szív szindrómáról” és arról, hogy hogyan érinti a nőket.

Először is, mit is jelent pontosan a „megtört szív-szindróma”?

A név miatt jelentéktelennek hangzik, de mi sem állhat távolabb az igazságtól. A „megtört szív szindróma”, orvosi nevén stressz-kardiomiopátia, egyfajta szívroham. Mint minden más szívroham, ez is okozhat olyan tüneteket, mint légszomj, mellkasi fájdalom és szívritmuszavar – de a mechanizmusa teljesen eltérő.

A tipikus szívroham egy szívartéria elzáródása miatt következik be, amely károsítja a szívizmot – mondja Sharonne N. Hayes kardiológus, M.D., a Rochesterben működő Women’s Heart Clinic alapítója. A stresszes kardiomiopátia viszont nem jelent elzáródott artériát. Életveszélyes lehet, de mivel a szív könnyebben gyógyul, Dr. Hayes szerint jobban túlélhető, mint más típusú szívrohamok.

Lehet, hogy most nő az esetek száma, de a jelenség nem újdonság. Dr. Hayes szerint a szindrómát először 1990-ben írták le. Japán kutatók „Takotsubo”-szindrómának nevezték el, mivel az angiogramon a bal kamra alakja úgy néz ki, mint az azonos nevű kerámiaedény, amelyet polipok befogására használnak az óceánban. Ahogy a szindróma egyre ismertebbé vált, és világossá vált, hogy az érzelmi stressz okozta, Dr. Hayes elmondta, hogy „megtört szív szindrómának” kezdték hívni.

Nem teljesen világos, hogy ténylegesen mi okozza a stressz által kiváltott szívrohamokat. A stressz sokféleképpen hat a szervezetre. Például egy hosszú nap után tenziós fejfájásod lehet vagy ha hosszan tartó stressznek vagy kitéve, nagyobb a valószínűsége, hogy magas vérnyomást vagy akár artériás problémákat okoz. Dr. Hayes szerint a stresszes kardiomiopátiával kapcsolatos egyik nem bizonyított hipotézis az, hogy a stresszhormonok érgörcsöt okozhatnak a szívben. „Nincs tartósan blokkolva, de korlátozhatja a véráramlást, és szívizomsérülést okozhat” – mondja.

Dr. Hayest egyébként nem lepi meg a járványcsúcs. A szívrohamok minden fajtája általában megszaporodik súlyos stresszes esemény következtében, például 9/11 vagy természeti katasztrófa után (bár az adatok nem választják külön a stresszes kardiomiopátiát a többi szívrohamtól) – magyarázza.

És nem a „megtört szív” vagy az érzelmi stressz az egyetlen ok. Fizikai stressz is hozzájárulhat – például Dr. Hayes szerint nem ritka, hogy más súlyos betegségben szenvedők is kapnak ilyen szívrohamot. Tehát bár a pandémiás stressz szinte biztosan közrejátszik a számokban, a megugrás a Covid-19-fertőzéssel is összefügghet, vagy azzal, hogy a járvány miatt más egészségügyi problémák ellátása késleltetett– magyarázza.

A „megtört szív szindróma” elnevezésével kapcsolatos probléma – és a kockázati tényezők, amelyekről tudnod kell

Stressz által kiváltott szívroham bárkinél előfordulhat, de az American College of Cardiology szerint a posztmenopauzás nők teszik ki a stresszes kardiomiopátiás esetek 90%-át. Egyetért azzal, hogy egy potenciálisan halálos állapotot „megtört szív szindrómának” nevezni elbagatellizálja a kockázatot (ezért használja az orvosi kifejezést, és általában idézőjelben hivatkozik az elnevezésre). A kifejezés az egészségügyi egyenlőtlenségekre is rájátszik, amelyekkel a nők, különösen a színes bőrűek nap mint nap szembesülnek. Az orvosok nagyobb valószínűséggel tekintik pszichoszomatikusnak a nők mellkasi fájdalmát vagy légszomját, és hogy szorongás okozhatja ezeket. A kardiomiopátia ezzel szemben a stressz által okozott tényleges egészségügyi vészhelyzet.

De Dr. Hayes hangsúlyozza, nem arról van szó, hogy a nők „csak érzelmesebbek”. „Fiziológiailag egy nő stresszre adott reakciója más, mint a férfié” – mondja. Például a kutatások azt mutatják, hogy mentális stressz esetén a férfiak és a nők teljesen eltérő változásokat tapasztalhatnak a vérnyomásban és a véráramlásban, ami a stresszes kardiomiopátia nagyobb arányát okozhatja nők körében.

Néhány stresszes kardiomiopátiában szenvedő nőnél más kockázati tényezők is jelen vannak, például magas vérnyomás de az American Heart Association szerint a hagyományos szívinfarktus kockázati tényezők nem érvényesek. Tehát bár könnyebb mondani, mint megtenni, amikor világjárvány van és rendszerszinten nemi egyenlőtlenségben élsz, Dr. Hayes szerint a megelőzés egyik legfontosabb módja a stressz kezelése.

„Ha azt javasolnám, hogy egy nő kezeletlen szorongását vagy depresszióját kezelni kell, az úgy hangzik, mintha mindennek az oka a fejükben lenne” – mondja Dr. Hayes. „De nagyon erős az agy és szív közötti kapcsolat. Ha nem kezeljük a stresszt és a szorongást, nem tudjuk meggyógyítani a szívünket.

Forrás: instyle.com